E csalás, melyet a katonaorvos teljességgel érthetetlennek és elfogadhatatlannak nevezett, nem csak Románia sajátossága, ugyanis más országokból is jelentettek ilyen eseteket – világított rá Gheorhita. Hozzátette, amennyiben valaki koronavírus-fertőzéssel kórházba kerül, a vizsgálatok során megállapítják a szervezetben található antitestek számát is, így azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy valaki valóban igényelte-e az oltást, vagy csak valamilyen úton-módon szert tett egy hamis igazolásra. Sőt, vannak olyan betegek is, akiknek esetében meg sem kell várni ezt az eredményt, hiszen azonnal elismerik, hogy csalás révén szerezték a dokumentumot.
Az oltási kampány koordinátorát arról is kérdezték a Digi24-nek adott interjúban, hogy a pandémia negyedik hullámában hány halálesetet lehetett volna megelőzni magasabb átoltottság révén. Gheorghita erre válaszolva kijelentette, a 20.000 elhalálozás helyett legfeljebb csak 1000-rel kellett volna számolnunk.
Az ország egyik legnagyobb csalási botránya volt a petei határátkelőnél leleplezett ügy
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, egy, a petei határátkelőnél dolgozó asszisztensnő és két adatrögzítő 250 és 300 euró közötti összegért kínáltak oltási igazolást és uniós Covid-igazolványt olyanoknak, akik nem szerették volna megkapni a vakcinát. Az „ügyfelek” megbízható közvetítők révén léphettek kapcsolatba a gyanúsítottakkal, akik aztán a kapott pénzért cserébe az országos oltási adatbázisba bevezették az igazolás kiállításához szükséges személyes adatokat, és a rendszer által generált dokumentumot felhasználva az uniós Covid-igazolvány kiállítását is lehetővé tették.
Az ügyben gyűjtött bizonyítékok szerint két módszerrel dolgoztak. Az első esetben az „ügyfelek” személyesen keresték fel az oltási központot, ahol viszont csak papíron történt meg az immunizáció. A második esetben, mely egyébként sokkal gyakoribb volt, az érintettek meg sem kellett személyesen jelenniük, elég volt csupán az egyik közvetítőnek elküldeni egy mobilalkalmazáson keresztül a személyazonossági igazolványuk fotóját, majd a pénz fejében kézhez is kapták a hamis oltási igazolást.
A hamis oltási igazolásokat a gyanúsítottak egyébként olyan váltások ideje alatt állították ki, amikor a személyzet többi tagja nem figyelt, vagy noha tudtak az illegális bizniszről, de nem foglalkoztak vele. A DNA ügyészei a múlt hét elején lefolytatott házkutatások során összesen 127.000 euróra, 75.000 lejre és 1.000 angol fontra bukkantak.
Az ügyben még mindig zajlik a bűnügyi nyomozás, és a DNA tájékoztatása szerint a most megnevezett gyanúsítottakon túl több személy ellen is vizsgálódnak. A bíróság múlt héten egyébként elrendelte az öt gyanúsított előzetes letartóztatását, ám a döntés ellen mind az öt személy fellebbezést nyújtott be.
Ahogyan arra Valeriu Gheorghita is utalt az interjúban, a Szatmár megyei csalásra is azt követően derült fény, hogy a kagylóba oltakozók közül többen is kórházba kerültek a fertőzés miatt, ahol aztán töredelmesen beismerték, pénzért vették az oltási igazolást.
